Macska

Amerika kedves óriásának története

Amerika egyik legkedveltebb macskafajtája a maine coon, amelyet csak kedves óriásként emlegetnek. Az elnevezés nem véletlen, hiszen ez a világ egyik legnagyobb házimacskafajtája. Talán a méretének, talán a puha bundájának, talán a jellemének – vagy mindezek együttesének – köszönhető, hogy az USA nemzetközi macskájaként tartják számon.

 

A szőre az éghajlathoz alkalmazkodott

Az eredetére vonatkozóan meglehetősen sok elmélet terjedt el, de ezek közül a legesélyesebb, hogy az ősei a vikingekkel egy időben érkeztek meg. Rajtuk kívül a vérvonalukban valószínűleg megtalálható a nagytermetű norvég erdei macska, de összefüggésbe hozzák a közel-keleti angóramacskákkal, illetve azokkal a brit-, orosz és északi macskákkal is, akik az európai tengerészet kísérték.
A hosszú szőrzetük kialakulása Maine állam zord éghajlati viszonyaira vezethető vissza – ez védte meg őket az itteni kellemetlen klímával szemben. A hideg ellen felvett küzdelmet segítette az is, hogy alvás előtt maguk köré csavarták a bozontos farkukat, illetve a kis csizmához hasonló nagy, kerek, pamacsos talpuk is ezekhez a viszonyokhoz alkalmazkodott.

 

Nem csak a küllemében egyedi

Nem éppen kis cicákról van szó, sőt olyan nagyok is lehetnek, hogy amikor a gazdájuk kézbe veszi őket, szinte eltörpül mellettük. A kandúrok átlagosan 8-9 kg-osak, de elérhetik a 10-12 kg-ot is, a nőstények pedig 6-8 kg-ot nyomnak.
A külső azonban szelíd és barátságos természetet takar. Meglehetősen későn érő típus, aki általában 3-5 éves korára éri el a teljes méretét, de a gyermeki jellemét élete végéig megőrzi. Nagyon szereti az embereket és a közelségüket, kíváncsian szemlélnek mindent, amit a gazdájuk csinál. Imádnak játszani, emellett kifejezetten intelligensek és a kutyákhoz hasonlóan taníthatók.
Nemcsak megjelenésében és jellemében képvisel teljesen egyedülálló irányt a macskák között, hanem a hangjában is. A termetéhez ugyanis igen visszafogott hang társul, egyfajta csicsergést hallat, amikor játszunk vele vagy megsimogatjuk.

 

Szerencsénk van az ápolásával

Az ápolására a többi macskához hasonlóan időt kell szakítanunk, a hosszú szőrű társaival ellentétben azonban ez kisebb rituálét jelent. Szerencsére kevesebb fésülést igényel, vagyis elegendő heti 1-2 alkalommal kezelésbe vennünk, hogy elkerüljük a csomósodást.
Ilyenkor eltávolíthatjuk a kihullott szőrcsomókat, de érdemes átvizsgálni azt is, tanyáznak-e a bundájában élősködők. Mivel nem szereti kifejezetten az ápolásnak ezt a mozzanatát, ezért a legjobb, ha ehhez már kölyökkorától elkezdjük hozzászoktatni.

 

IRÁNY A PETISSIMO