Kutya

Híres kutyák #2.– Kántor, Magyarország kedvenc rendőrkutyája

A magyar bűnüldözés legeredményesebb négylábújának nevéhez több mint 11 szolgálattal töltött év, és 200 sikeresen megoldott bűntény fűződik. Kántor karriere alig három hónapos korában kezdődött, és nem csak eredményes nyomozó volt, de életéről könyvet is írtak. Később pedig valódi filmsztár vált belőle, akiért egy ország rajongott. Azt is mondhatnánk, hogy ő volt a valódi, magyar Rex felügyelő.

 

A rendőri pálya kezdete

Kántor, a nyomozókutya nevét a legtöbben az 1957-ben készült televíziós sorozatból ismerik. A németjuhász azonban nem csupán filmsztár, de a valóságban is létező, kiemelkedő rendőrkutya volt.

Pályafutása 1953-ban, az ország első, kísérleti nyomozókutya képzéseinek keretei közt kezdődött, ahol rendőrségi személyvédelemre, valamint nyomkeresésre, a lopási és rablási ügyek megoldásában történő asszisztenciára képezték ki az állatokat. A németjuhász különös tehetséget mutatott, kiváló szaglással és nyomkövető képességgel rendelkezett, a három hónapos kurzus végén pedig abszolút iskolaelsőként végzett. Ezután a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon állt szolgálatba.

Kántor gazdája, Tóth Tibor rendőrfőhadnagy oldalán a 11 évnyi munka során összesen 536 nyomozásban vett részt. Az első ilyen bűneset egy tyúklopási ügy volt, de a munka során a tipikus bolti lopásokból is akadt bőven. Sőt, Kántor néha komolyabb bűneseteket is felgöngyölített. Akadt olyan rablás is, melynek felderítéséhez a kutya több, mint 100 kilométeren át követett egy nyomot, míg a rendőrségnek sikerült kézre kerítenie az elkövetőt.

A nyomozókutya és gazdája által vizsgált esetek több, mint a fele sikerrel zárult. Ezáltal a bátor németjuhász nem kevesebb, mint 1,2 millió forintnyi eltulajdonított értéket szerzett vissza, a jogos tulajdonosok legnagyobb örömére.

 

Nyomozó, regényhős, filmsztár

A kiemelkedően tehetséges bűnüldöző négylábú története olyannyira felkeltette az akkori közvélemény érdeklődését, hogy Szamos Rudolf író két könyv formájában is megörökítette Kántor sikereit. A Kántor nyomoz (1970), és a Kántor a nagyvárosban (1972) című kötetek nem csak hazánkban arattak hatalmas sikert, de nemzetközi porondra is elsodorták a rendőrkutya hírét, és több tízmillió példányt adtak el belőlük, szerte a világon. A könyvek Tóth Tibor rendőr főhadnagy bevallása szerint is híven tükrözik Kántor jellemét, és a valósághűen mutatják be, milyen is volt a németjuhásszal együtt dolgozni.

A hős nyomozókutya életéről 1975-ben egy öt részes filmsorozat is készült. A széria forgatókönyve a két Szamos-kötet alapján íródott, azonban a könyvekkel ellentétben ez már némileg kiszínezi a valóságot, története 60%-ban alapul a valóságon, 40%-a pedig a fantázia szüleménye.

 

Holtáig szolgált és védett

Kántor kiképzése kezdetétől összesen 11 évet töltött a rendőrség kötelékében, és a halál is szolgálat közben érte. 1964-ben a Fertő-tó környékén, nyomkövetés közben taposóaknára lépett, és súlyos sérüléseket szenvedett. A hős németjuhászt az állatorvosok nem tudták megmenteni, így az ország kedvenc rendőrkutyáját el kellett altatni.

Gazdája, Tóth Tibor, akit a regények és a film szerelmesei csak Tóti Tibor, azaz „Csupati” néven ismertek, száz szál piros rózsával vett végső búcsút hű társától és barátjától, aki életét áldozta a haza közbiztonságának oltárán.

A hős nyomkövetőt halála után preparálták, és a Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeumban állították ki, „Csupati” pedig még tíz évig dolgozott tovább kutyás rendőrként Kántor lányával, Ellivel.

 

IRÁNY A PETISSIMO!