Az összetéveszthetetlen megjelenésű szfinx – más néven kanadai szőrtelen – macskák természetes mutáció során nyerték el mai alakjukat. A vékony, pehelyszerű szőrű, ragaszkodó házi kedvenc története meglehetősen régre tekint vissza, amire a neve is utal.
A világ számos pontján feltűnt
Az ókort idéző elnevezés nem véletlen, a fajta képviselőiről ugyanis már ebből a korszakból találunk beszámolókat. Ennek ellenére az első fényképes bizonyítékok csak jóval később, az 1900-as évek elején kerültek elő Mexikóban, a tenyésztésük pedig csak 1966-ban vette kezdetét Kanadában. Természetes körülmények között egyébként meglehetősen ritkán születik egy-egy szőrtelen példány, ami nagyjából 15 évet jelent. A kopasz macskák a világ egyes tájain eltérő időpontokban bukkantak fel, a mexikói fajták például a Kolumbusz előtti korszakból származnak. A kopasz külcsínt egy mutáció okozta, ami Európa határain belül Hollandiában, illetve az Egyesült Királyságban szintén feltűnt. A ritka állat külseje általában megosztja az embereket: valaki vagy szereti őket vagy nem, köztes állapot nemigazán figyelhető meg.
Mindentől óvni kell őket
A szfinxek természete alapvetően élénk, játékos, meglehetős önállóság jellemzi őket. Az agresszió távol tőlük, de hajlamosak zsarnokként viselkedni és kifejezetten szeretnek folyamatosan mások nyomában járni. A testi adottságai következtében nagyon érzékeny a hidegre, melegre, nedvességre egyaránt. A szabadban való rohangálást a kíváncsi természetük sem támogatja, mert ebből adódóan könnyen bajba kerülhetnek. A téli hónapokban magas kalóriatartalmú étrendet igényelnek, hiszen ezzel tudják biztosítani, hogy a testhőmérsékletük a megszokott fölé emelkedjen. A teljes bőrfelületükön képesek izzadni, ezért a nagyobb bundájú macskatársaitól eltérően rendszeresen tisztítani kell őket mosdószivacs segítségével. Ezen kívül a kevés szőrzetből adódóan könnyen zsírossá, piszkossá válhat a testfelületük, a fürdetésüket viszont kerülni kell. A jelentős mennyiségű fülzsír termelődése miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a füleik tisztán tartására is. Az egyedi színeit a bőrében lévő pigmentek adják, ez alapján a fajta képviselői lehetnek egyszínűek vagy mintások. A szfinxek valamennyi egyede nem hipoallergén, ugyan kifejezetten kevés szőrt hullajtanak el, az érzékeny allergiásoknál azonban súlyosabb tüneteket válthat ki, mint a normál szőrű társai.