Az első „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferencia 1972-ben, Stockholmban került megrendezésre. A rendezvény másfél héten át tartott, június 5-től 16-ig. A közgyűlés a konferencia javaslatára pedig még abban az évben nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét.
Az eseményt azóta is világszerte ünnepeljük, és napjainkban egyre nagyobb szükség is van rá, mint korábban bármikor. A környezetvédelem jelenlegi állása alapján ugyanis úgy tűnik, az egyszerű megemlékezés már nem elegendő.
A bolygó jövője a felnövekvő generáció kezében van
A környezetvédelmi világnap célja nevéből adódóan egyértelmű. Minél szélesebb körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés káros hatásaira, és megmutatni az új generációnak, hogyan tehetünk akár apró, életmódbeli változással is bolygónk egyre gyorsabb ütemben zajló pusztulása ellen. Minél célratörőbben neveljük gyermekeinket saját környezetük megóvására, annál nagyobb valószínűséggel élnek majd felnőttként is környezettudatos életet.
Fontos, hogy a fiatalok a lehető legkorábban megértsék a fenntartható fejlődés eszméjének lényegét, és számukra már természetes dolognak számítson a szelektív hulladékgyűjtés, vagy épp az energiahordozók takarékos felhasználása.
A környezetvédelem világnapja főként ezekre a kérdésekre hívja fel világszerte az emberek figyelmét. Valamint nagy hangsúlyt fektet a megújuló energiák használatának népszerűsítésére. Illetve az olyan problémák körüli kérdések tisztázására, mint a napjainkban egyre égetőbb kérdések számító klímaváltozás.
Itt az idő a cselekvésre!
Az ENSZ által elindított kezdeményezés célja a valóságban jóval több lenne, mint az egyszerű elméleti oktatás. A napjainkban egyre erősebb ütemben romló környezeti állapotok ugyanis kizárólag aktív cselekvéssel korlátozhatók, ehhez pedig világszintű összefogásra van szükség.
Fontos azonban tudni, hogy minden forradalom az egyén szintjén kezdődik, és nincs ez másképp a környezetvédelem forradalmának esetében sem. Ahogyan a közmondás tartja, egy fecske nem csinál nyarat, azonban az is igaz, hogy sok kicsi együtt képes sokra menni és elérni a szemmel látható, pozitív változást.
Elsőként önmagunkban és gyermekeinkben szükséges tehát azt tudatosítanunk, hogy egyetlen otthonunk van, melyet, ha nem óvunk meg megfelelően, könnyedén elveszíthetünk. A helyi gazdaságok támogatásával, az energiatakarékos életmóddal, és a háztartási hulladékmennyiség visszaszorításával azonban mi is hozzájárulhatunk bolygónk, valamint a velünk együtt élő állatok és növények egészségének védelméhez.
A szemét jelenti a legnagyobb problémát
Habár a hétköznapok folyamán egy-egy zsáknyi háztartási hulladék nem tűnik soknak, sajnos tudnunk kell, hogy bolygónk lakossága naponta több, mint 3,5 milliárd tonnányi szemetet termel. Ezek nagy része ráadásul műanyag, melynek nagy része a tengerekben, óceánokban köt ki, és hatalmas károkat okoz az őshonos élővilágban.
Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a jelenlegi, pazarló életmód folytatása rövid úton vezethet ökológiai katasztrófához. Fontos tudni azonban, hogy Földünk és közvetlen környezetünk megóvásában már a legkisebb, tudatos lépések is nagy eredményt hozhatnak, és segíthetnek abba, hogy hatékonyan csökkentsük ökológiai lábnyomunkat.
A tudatos vásárlás, a szelektív hulladékgyűjtés, valamint az energiatakarékos életre történő törekvés olyan, egyszerű dolgok, melyeket bármelyikünk könnyedék kivitelezhet a hétköznapokban. Már azzal is rengeteget segíthetünk bolygónkon, ha megpróbáljuk visszaszorítani a szükségtelen műanyagtermékek vásárlását, nem használunk eldobható bevásárlószatyrokat és zacskókat, valamint mellőzzük a műanyagból készült evőeszközök és tányérok használatát. Ezen dolgok mindegyikére létezik ugyanis jóval hatékonyabb, környezetbarát alternatíva.