Kutya

Szőr előtte, szőr utána

Gondoltam egy jó barátra!

Ő egy igazi magyar különlegesség, rendkívül intelligens és igen gyorsan tanul. Kifejezetten jó az állóképessége, garantáltan lehagy a futásban, hiszen gyors és fürge. Emellett pedig igazán társaságkedvelő, kíváncsi és kedves természetű – a gyerekekkel és az állatokkal is rendkívül közvetlen. Bár néha kicsit makacs, nem lehet nem szeretni, hiszen bozontos „szemöldöke” alól mindig szeretetteljesen tekint az emberekre.

 

Hogy ki?

Ő bizony nem más, mint az egyetlen és utánozhatatlan Puli.

Ez az élénk, vidám, mondhatni rakoncátlan és huncut kutyus már régóta kedvelt kutyafajta hazánkban – amit jól tanúsít a származása is. A puli ugyanis az egyik legismertebb magyar kutyafajta, története évszázadokkal ezelőttre nyúlik vissza.

 

Méghozzá egészen a Kre. IV. évezredig

A különböző ásatások során előkerült sumér szobrok között akad néhány, a pulira emlékeztető alkotás. Bár eddig nem bizonyították, hogy valóban erről a kutyafajtáról mintázták a szobrokat, úgyhogy a sokévezredes történelmi „kor” nem áll szilárd lábakon.

Ellenben az teljesen biztos, hogy őseink már vándorlásuk alatt megismerték ezt a kedves jószágot, és a Kárpát-medencébe is magukkal hozták. Ekkor a pásztorok hű segítője és megbízható társa volt a puli, ami rendkívül szerethető természetének köszönhetően hamar nagy népszerűségre tett szert.

 

Olyannyira, hogy a 18. században már írtak róla

A német szakirodalom részletesen foglalkozott a pulival, mindenre kiterjedő leírást készítettek róla az 1700-as években. Ennek köszönhetően ez a tipikusan magyar fajta rövidesen más országok „szívét is meghódította”.

 

Hamarosan azonban új nap virradt

A XX. század elején megváltozott a mezőgazdaság szerepe, így egyre kevésbé volt jellemző a hagyományos pásztorkodás. Csökkent a legelők területe is, így a pulik fokozatosan elvesztették a „munkájukat”. Azonban, bár egyre kevesebb kutya maradt meg eredeti munkakörénél, a puli nem veszett el. Továbbra is igazi sztárfajta maradt, csak „székhelye” a legelőktől a házakhoz került – a városokban, a tanyákon és a falvakban egyaránt kiváló házőrzőknek bizonyultak. Ennek köszönhetően a világháború sem okozott komoly károkat a fajta tenyésztését illetően, a pulinak „bebetonozott” helye volt a magyar társadalomban.

 

És még most is nagyon szeretjük őket

A puli a mai napig igen kedvelt kutyafajtának számít, de nem vált divatkutyává. Megőrizte ősi természetét és formáját, megmaradt olyan bozontos kedvencnek, ahogy elődeink megismerték és megszerették. Általában jól megfér más kutyákkal, rendszerint jól kijön a gyerekekkel is, és hajlamos arra, hogy szoros kapcsolatot alakítson ki a család egy tagjával. Igazi egyéniség ♥

 

Röviden, tömören – amit a puliról tudni kell

  • Marmagasság: 37-44 cm
  • Testtömeg: kanok 13-15 kg, szukák kb. 13 kg
  • Szőrzet: igen jellegzetes, „összenemezesedett szőr-zsinórok” fedik a testét
  • Szín: többség fekete, de létezik fehér és szürke is
  • Várható élettartalom: 12-14 év

 

IRÁNY A PETISSIMO