A tavasz beköszöntének egyik negatívuma a különböző allergén pollenek és gyomnövények újbóli megjelenése. Sokan szenvedünk ilyenkor a különböző fű- és fafélék virágzásától. Azonban akad egy olyan növény, mely ránk nézve kevésbé irritáló, négylábú kedvenceinkre azonban annál inkább veszélyes lehet.
Ez nem más, mint a toklász, ami sem nem allergén, sem nem toxikus, mégis hatalmas galibát okozhat négylábú barátainknál.
Mi az a toklász?
Az egérárpa közönséges gyomnövény, mely önmagában az állatokra nézve ártalmatlan. Egészen addig, amíg ki nem fejlődik és ki nem szárad. Ekkor ugyanis akad egy olyan része, mely legfőképp a kutyákra jelenthet fenyegetést a tavasz folyamán. Ez nem más, mint kalásza, melyet toklásznak nevezünk, és szúrós, tapadós felépítésének köszönhetően, ha nem figyelünk oda séta során, komoly problémákat is okozhat kedvencünknél.
Miért veszélyes?
Az egérárpa sok növénnyel ellentétben nem toxicitása miatt jelent veszélyt az állatokra. Az elhullajtott, száraz toklász érdes felületének köszönhetően könnyedén a kutyák, macskák szőrébe kerülhet. Ez alapvetően nem jelentene akkora gondot. A probléma azonban az, hogy rendkívül nehéz eltávolítani, hiszen horogszerű felépítésének köszönhetően kizárólag előre képes haladni, hátrafelé nem. A toklász ilyen módon a szőrön keresztül az állat bőrébe fúródik, ahol komoly, fájdalmas károsodásokat okozhat.
A száraz kalász leggyakrabban a lábujjak közé, a fülbe, az orrjáratba, vagy a szemek környékére fúrja be magát, de hosszú szőrű kutyák esetében a test bármely részéhez képes utat találni magának.
Mi tegyünk, ha megtörtént a baj?
Bárhová is fúródik kutyánk testén a gyomnövény kalásza, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni a problémával, és tenni annak érdekében, hogy eltávolítsák a növényi maradékot. Ez már csak azért is fontos, mert a beágyazódott toklász erős gyulladást okozhat, és attól függően, hogy hová fúródott kutyánk testén, komolyabb gondokat is előidézhet.
Ráadásul a kegyetlen gyomnövény esetében kedvencünk öngyógyító mechanizmusa, a sebek nyalogatása sem működőképes, hiszen a nyelv folyamatos érintése nem engedi kilökődni a sebből a toklászt, ami ilyen módon a szervezetben egyre beljebb jutva erősen megnövelheti a kutya kezelési és regenerációs idejét is.
A legjobb módszer természetesen a toklász-veszély esetén sem más, mint a megelőzés. Nyáron nem csak a hőség, de az egérárpához hasonló, kellemetlen gyomnövények hatásai miatt is érdemes kutyánk szőrét a lehető legrövidebbre nyírni. Ez természetesen nem minden fajta esetében lehetséges, és a rövid szőrű kutyák sem száz százalékosan védettek a toklász okozta kellemetlenségektől.
Éppen ezért fontos, hogy séta során mindig figyeljünk arra, hogy kedvencünkkel kerüljük a túlzottan magas fűvel benőtte területeket, és naponta egyszer ellenőrizzük át a kutya szőrzetét befúródott toklász után kutatva. Minél előbb felfedezzük a bajt, annál könnyebb elkerülni a komolyabb problémákat.
Ne feledjük ugyanis, hogy a sérülés nem csak fájdalmas kedvencünk számára, de a felsebzett területeken könnyedén megtelepednek a baktériumok is, és komoly, nehezen gyógyítható gyulladásokat okozhatnak.
Különösen érvényes ez a szemkörnyéki területeken, ahonnan a befúródott toklász könnyedén a kötőhártyába kerülhet, és komoly szaruhártya-sérüléshez vezethet. A legnehezebb feladat azonban az orvosok számára is az orrba került toklász eltávolítása.